3.rész

Miközben békésen aludtunk, kopogásra lettem figyelmes. Kénytelen voltam felébredni. 
-Tessék! - Szóltam kómásan, hogy jöhet az, aki kopog.
-Bocsi, hogy zavarok! - Nyitotta ki résnyire az ajtót öcsém, és bedugta a fejét rajta.
-Jajj! Nem zavarsz butus! - Mondtam neki mosolyogva.
-Egyébként csak szólni akartam, hogy kész van a reggeli! - Tért a lényegre.
-Rendben! Mindjárt felébresz... - Kezdtem el mondandómat, de mikor ránéztem Suga-ra, megakadtam, ugyanis pont mikor kimondtam volna a végét, akkor kelt fel. -Tem. Jó reggelt! - Fejeztem be, és nevetve köszöntem kómás fejű szerelmemnek, aki hátulról átölelt. 
-Jó reggelt kicsim! - Bújt hozzám.
-Jó reggelt! - Köszöntünk szinkronba JungKook-al. 
-Ohh...Szia JungKook! - Vette észre öcsémet, és mosolyogva nézett rá.
-Most szólt, hogy kész a reggeli, úgy hogy kelj fel gyorsan, és menjünk, mert éhes vagyok! - Meséltem neki már kicsit jobban felpörögve, és adtam neki egy apró csókot. JungKook-al megvártuk, míg a drága szerelmem kikászálódik az ágyamból, és jön velünk reggelizni. Mikor leértünk a konyhába, még csak a bátyánk és a sógorunk volt. Lehet, hogy a többiek majd később jönnek. 
-Jó reggelt bátyó és sógor! - Üdvözöltem őket vidáman. 
-Nektek is! - Viszonozták a köszöntést kicsit meglepődve, de ugyanakkor mosolyogva. 
-Sógor? - Kérdezi kíváncsian Jin. 
-Hát miért? Nem a sógorunk vagy? - Kuncogtam. 
-De...Csak most még kicsit szokatlan! - Kuncogott ő is, és Jimin is elkezdett. 
-Örülök, hogy ennyire megkedveltétek egymást! - Vigyorgott boldogan bátyám, amit jó volt látni. Az utóbbi időkben csak azóta látom mosolyogni, amióta elhatároztuk, hogy újra összeszedjük magunkat, és visszatérünk a régi életünkbe. Úgy tűnik, tényleg boldogok együtt Jin-nel. És ha ő boldog, akkor öcsivel mi is azok vagyunk. 
-Nekem nincs bajom Jin-nel! Sőt! Jobb sógorom nem is lehetne! - Kacsintottam rájuk. 
-És a sógornőddel? - Kérdezte öcsénk. 
-Miért öcsi? Van barátnőd? - Kérdeztem meglepődve. 
-Még nincs! De majd remélem lesz! - Mondta nevetve. 
-Biztos lesz! - Nevettem én is, és a többiek is. 
-Amúgy...Ha már a sógoros témánál vagyunk, én igazából mindegyik sógoromat bírom eddig! Jin is rendes, és jól tud főzni, Suga is normális, és vele meg tudok hülyéskedni! - Mondta el véleményét JungKook Jin-ről, és Suga-ról. 
-Ennek örülök! - Mondta szinkronban a két jómadár. 
-Na! Együnk! - Ültem le a tányérom elé, és elkezdtünk végre enni. Tíz perc múlva, már jóllakottan álltam fel az asztaltól, és vittem a mosogatóba a koszos tányéromat. Kijelentettem Jimin-nek, hogy ma sehova nem fogok menni, mert ma csak pihenni és lustálkodni szeretnék. Kénytelen volt elfogadni, mert ma semmi erőm nem volt, és ezt látta is rajtam. Már tudja, hogy ilyenkor képtelenség megkérni bármilyen takarításos vagy küldözgetős dologra. Miután ezt megbeszéltem vele, Suga-val felmentünk a szobámba, és bedőltünk az ágyba. 
-Ömm...Kicsim?! - Szólt pár perc csönd után szerelmem, és rám nézett. 
-Igen? - Néztem rá érdeklődve. 
-Most is fáradt vagy? - Kérdezte, én pedig először nem értettem, hogy mire akar kilyukadni, de aztán leesett. Hiszen tegnap megígértem neki, hogy holnap, azaz ma, azt csinál velem, amit szeretne. Ahh...No mindegy. Nem fogom megbántani, és legalább megtudom, hogy milyen is ez a dolog valójában...Igen! Én, még mindig szűz vagyok! Igaz, hogy már 19 éves vagyok, de be kell valljam, egy olyan normális kapcsolatom nem volt eddig, aminél úgy éreztem, hogy készen állok erre a dologra. Mellesleg a pasijaim se voltak a legnormálisabbak...Volt már drogos, alkoholista, terrorista barátom is. Szinte végül mindegyik a börtönbe kötött ki. A terrorista pasim, például majdnem napi szinten megvert. Volt, hogy Jimin és JungKook előtt kezdett el megverni, de ők nem hagyták, ezért lefogták, kidobták szó szerint az ajtón, és ráhívták a zsarukat. Huhh...Nem is jó visszagondolni arra az időszakra. Rémes gondolataimból Suga kezének a kapálózása zökkentett ki. 
-Kicsim! MinHii! - Szólítgatott. 
-Mi? Ja, bocsi csak elgondolkodtam! - Tértem magamhoz. 
-Min édesem? - Érdeklődött, és egy édes csókba hívott. Egy kis csókcsata után sikerült neki elmondanom, hogy döntésre jutottam, és azt is elmondtam neki, hogy belevághatunk a dologba. Kaján vigyor jelent meg a válaszomra arcán, és habozás nélkül, újra rávetette magát ajkaimra, és felém kerekedett. Egyik kezével benyúlt pólóm alá, és oldalamat kezdte el cirógatni. Majd mikor már megunta, kis híján letépte rólam, és a szobám valamelyik pontjába hajította, így már csak melltartóban voltam. Nem akartam, hogy csak én legyek félig meztelen, ezért én is leküszködtem róla felsőjét. Most már ő is félmeztelenül volt felettem. Olyan jó kockás volt a hasa...Majdnem olyan mint a bátyámé, meg az öcsémé. Én meg itt vagyok tök hájasan. Nekem se ártana már edzenem egy kicsit. Na mindegy! Térjünk vissza a jelenbe! Már annyira fel volt hevülve, hogy a melltartómat se akarta tovább fönnhagyni. Hátam alá akart "bemászni" kezeivel, ezért segítségképp kicsit megemelkedtem. Így már könnyen ki tudta kapcsolni, és le is tudta rólam szedni. Be kell valljam, egy kicsit szégyenlős voltam...Hiszen...Még csak ez az első szeretkezésem. Suga ezt észre is vette rajtam, és egy kicsit elmosolyodott. 
-Ne legyél szégyenlős! Nekem így is, és mindenhogyan tetszel! És pont így szeretlek! - Biztatgatott, és ismét egy forró, szenvedélyes csókba hívott. Meg kell hagyni, ez a bók eléggé jól esett. Most már tényleg úgy érzem, hogy számomra már meg van az igazi. Az a férfi, aki a gyerekeim apja lesz, az unokáim nagyapja, stb...és az, akit tényleg teljes szívemből szeretek, az most itt van felettem, és az egyik legcsodálatosabb élményünket éljük át EGYÜTT! És számomra ez a legfontosabb! 
-Köszönöm! - Mosolyogtam már kicsit bátrabban szerelmemre. Ez után a kis csevej után, folytattuk azt, amit elkezdtünk. Mivel már a melltartó se, és a póló se fedte a felső testemet, ezért a melleim is szabadon voltak. Suga azonnal megfogta őket, és kicsit masszírozni kezdte mindkettőt. Számat kéjes sóhajok hagyták el. Pár másodperc múlva, izgatni is elkezdte bimbóimat, és most már nyögések is hagyták el torkomat. Most már én is tudom, hogy ez milyen érzés. Bár igaz az is, hogy a bonyodalmasabb része még hátra van. De ahogy elnézem Suga-t, nem fog sokat várni. Igazam is lett. Pár perc izgatás után áttért a gatyámra. Kicsit lassabban, de végül az is lekerült rólam, így most már csak egyetlen egy bugyiban voltam. Mielőtt megint elkezdett volna velem játszadozni, valahogyan megfordítottam magunkat, és most sikeresen én kerültem felülre. Kicsit meglepődött, de hamar elvigyorodott, és egy kis csókot is kaptam tőle. Ismét kicsit bátortalanul, de elkezdtem lehúzni róla pizsamanadrágját. Mert ugye még mindig pizsiben voltunk...Szerencsémre, volt rajta boxer is, ezért még volt egy kis időm felkészülni a következő lépésre. Mikor már rajta se volt nadrág csak alsógatya, akkor azon keresztül is rámarkoltam a már felizgult, merev férfiasságára. Tényleg nagyon fel van izgulva. Hát jó...essünk túl rajta! Elhatározásom után, már az utolsó rajta lévő ruhát is leszedtem róla, és szabadon is megfogtam péniszét. Én is elkezdtem masszírozni, amit persze ő is élvezett, mert az ő szájából is kisebb nyögések és sóhajok törtek ki. Egy kis szívroham, és levegővétel után, vettem a bátorságomat, és a számba is bevettem. A fejem és a kezem is ütemesem mozgott merev részén fel-le, ő pedig úgy nyögdécselt alattam. Nem bírta sokáig, ezért hamar fel is húzott magához egy újabb csókra. Már most lihegtünk szinte. Mi lesz akkor, ha már végzünk? 
-Ahh...Most még jobban felizgattál! - Lihegett. Megint csak fordult a helyzet. Hamar lekerült rólam is az az egy szem bugyi, így most már teljesen meztelen voltam. Belső combomtól haladt buszijaival befelé, érzékeny pontomhoz, míg végül elért, és ott pedig megnyalt. Már akkor azt hittem, hogy meghalok. A jól eső éréstől szinte szétgyűrtem az alattam heverő hófehér lepedőt, és párnámon lévő fejemet pedig hol jobbra, hol pedig balra vágtam. Hangom egyre jobban hallatszott, és alig bírtam elfojtani. Egyszer csak már első ujját is megéreztem magamban. Ismét jó érzés fogott el, amit ki is mutattam. Nem gondoltam volna, hogy ezek a "játékok" ilyen jól esőek. Pár perc múlva követte a második, és harmadik ujja is, és ezután feltápászkodott, és elindult óvszert keresni, amit természetesen talált is. Ki akartam próbálni, hogy én tegyem rá férfiasságára, ezért kezembe vettem a dolgokat. Hatalmas vigyorral az arcán figyelt. Úgy tűnik jól csináltam. Lábaimat terpeszben felhúzta, és végre behatolt. Egy picit fájt, de a kellemes érzés előnyben volt. Lassan elkezdett bennem mozogni is. Nyögéseim már egyáltalán nem voltak csendesek. Sokszor már Suga oda hajolt hozzám egy csókért, hogy legalább azzal egy kicsit elfojtsa hangomat. Többnyire sikerült neki. Már láttam rajta, hogy nem kell neki sok ahhoz, hogy elérjen a csúcsig. Viszont...Hirtelen eltalált bennem egy olyan pontot, amitől hátam kis ívbe feszült, lélegzetem megakadt. 
-Ahh...OTT! Pont ott! - Nyögtem levegőt kapkodva. Mikor tudatosult benne, hogy megtalálta a gyönyörközpontomat, egyre többször, és többször próbált oda lökni, és sikerült is neki. Végül ő is, és én is elélveztünk. Hátam ismét ívbe feszült, és kicsit megremegtem. Fantasztikus volt ez az érzés. És most már nem mondhatom azt se, hogy szűz vagyok. De legalább tényleg egy olyan fiú vagy már inkább férfi vette el a szüzességem, aki igazán szeret engem, és én is teljes szívemből szeretem őt! És ennek nagyon örülök, és hálás is vagyok. Miután kihúzta belőlem férfiasságát, és leszedte magáról az óvszert, lihegve rám dőlt, és nyakamba fúrta fejét. 
-Ezekh szherint én vettemh el ah szüzesshégedeth? - Kérdezte, közben alig kapott levegőt. 
-I...Igenh! - Válaszoltam. 
-Ennek örülökh! - Mosolygott, és eme csodás reggeli élményt egy hosszú, szerelmes csókolózással fejeztük be.

2.rész

Ismét finom reggeli fogadott minket. Hm...Jin tényleg ért az ilyenekhez. Miután megettük, és jóllakottan kimentünk a nappaliba, elhatároztuk, hogy ma pihenő napot tartunk, mert nagyon meleg volt. És ráadásul nyár is volt. Kinyitottunk minden ablakot, hogy egy kis hűs és friss levegő is terjengjen a szobában. Ilyenkor örülök, hogy mindenhol van felszerelve szúnyogháló. Utálom, amikor piszkálnak a bogarak. Leültünk a kanapéra, a fotelekbe, és amire még rá lehetett ülni. Szinte semmihez nem volt kedvünk. Bár az tény, hogy egy kis slagos támadásnak most örültem volna. 
-Nem bírom! - Legyezgettem magam.
-Lehűtselek szívem? - Nézett rám kaján vigyorral Suga.
-Mivel? - Kíváncsiskodtam. -Slagot most kivételesen elviselnék! - Nevettem, mire ők is.
-Miért nem megyünk el a kis tóhoz? Tudod húgi! - Ajánlotta fel ötletét bátyám.
-Tényleg! Igen tudom! - Bólogattam, és arcom felderült.
-Milyen tó? - Érdeklődött Jin, és a többiek is kíváncsian néztek ránk.
-Mikor még anya nem ismerte meg JungKook apját, azelőtt minden meleg napon elvitt minket egy kisebb tóhoz, ami fürdésnek volt szánva, és nem is volt mély. Mindig ott piknikeztünk, és vittünk játékokat, és arra is emlékszem, hogy ott döntöttük meg MinHi-vel a tollas rekordunkat! - Mesélt Jimin, és a végén kuncogott, ahogy én is. 
-Akkor benne vagytok? - Néztünk Jimin-nel körbe a társaságon, akik mosolyogva bólintottak. 
-Indulás! - Mondtam, és mindannyian felálltunk, majd elindultunk készülődni. Én gyorsan elszaladtam a mosdóba, felvenni a fürdőruhám.
-Ugye nem lesz ott más? - Kérdezte Suga.
-Nem tudom! Szerintem más is ismeri a helyet, ezért nem kizárt, hogy más is hűtse ott magát! De miért? - Érdeklődtem, mire odajött hozzám, és átkarolta a csípőmet.
-Azért, mert nem akarom, hogy más szemet szúrjon rád! - Nézett morcosan, és megcsókolt. Esküszöm, sokszor rosszabb, mint egy gyerek. Na nem baj. Legalább most már tudom, hogy félt.
-Készen vagy... - Nyitott be pont a csókunk közepén bátyám. -Tok...Bocsi! Nem akartam zavarni! - Fejezte be mondandóját, és vigyorgott mint a tejbe tök. 
-Semmi baj! Amúgy igen, már készen vagyunk! - Váltunk el egymástól, és felszedtük cuccainkat. Teljesen elpirultam, ezért már tudom, hogy Jimin miért vigyorog annyira. Ahjj! Ezt egyszer még visszakapja! Tíz perc múlva már oda is értünk. Hát...Nem voltak valami kevesen. Ezek szerint már egyre többen felfedezték. Mindegy. Egyébként se kötelező másokkal foglalkoznunk. Viszont ahogy mentünk a szokásos helyünkre, elhaladtunk egy nagyobb csapat fiú előtt, és mikor elhaladtam, jó hangosan megfütyültek. 
-Hűű! Micsoda csinibaba! - Tettek hangos megjegyzéseket. Ahogy Suga kezét fogtam, éreztem, hogy izmai megfeszülnek. Ideges lett. Na tessék.
-Bocs, de foglalt! - Mormogta nekik.
-Édes hagyjad! - Adtam arcára egy puszit. Végre odaértünk a szokásos helyünkre, így le is pakoltunk. Persze a fiúknak megint csak könnyebb dolguk volt a vetkőzésnél, hiszen csak a felsőjüket kellett levenniük. Nekem persze mindent, amit magamra vettem. 
-Becsapódás! - Kiáltotta JungKook, és beleugrott a vízbe. 
-Gyere szerelmem! Ugorjunk egyszerre! - Fogta meg J-Hope V kezét, és ők is váltottak egy csókot. Jin és bátyó csak lazán besétáltak. Mikor én is elszenvedtem magam a vetkőzéssel, Suga az ölébe kapott, és befutott velem a vízbe. 
-Hé NamJoon! Te nem jössz? - Kérdezte tőle J-Hope. 
-Nem! Nekem annyira nincs melegem! Megleszek itt az árnyékban is! - Válaszolt mosolyogva. Ezek az ökrök annyira játszottak, hogy majdnem belefújtották egymást a vízbe. Mikor Suga-val pont egy kisebb csókcsatát vívtunk, éreztem, hogy valami megfogja a lábamat, ezért ijedtemben megrúgtam szegény szerelmem férfias dolgát, és sikítozva váltam el ajkaitól. Nem tudtam mit tudnék csinálni, mert a vízben is elmerültem, és levegőt se volt időm venni. 
-MinHi! - Hallottam még Suga ijedt hangját. Hirtelen elkezdtem kapálózni, rugdosni, és mindent amit csak tudtam, hátha ki tudok szabadulni. A következő pillanatban arra eszméltem, hogy valaki kihúz a vízből. Levegő után kezdtem kapkodni, majd ránéztem az illetőre, aki elhúzott szerelmemtől. Annak a fiúcsapatnak az egyik tagja volt. Mikor megláttam, dühömben megkínáltam egy jobb egyenessel. 
-Te mi a faszt képzelsz? - Üvöltöttem rá. Nagyon felhúzott. 
-Nyugi van cica! Miért azokkal a szerencsétlenekkel lógsz? - Fogta meg ütésem helyét, miközben feltette kérdését. 
-Egy! Nem szerencsétlenek! Kettő! Nem fogsz jól járni, mert köztük van a bátyám, az öcsém, a sógorom, a pasim, és a többi pedig a barátom! Három! Ne cicázz! - Oktattam.
-Hé haver! Leszállnál a csajomról? - Jött végre Suga. Ennek nem lesz jó vége. Érzem. Azt hiszem, még most el kéne húznom innen Suga-t, mert képes lesz ezzel a nyomorékkal összeverekedni.
-Hagyd kicsim! Gyere! Menjünk vissza a többiekhez! - Mentem oda hozzá. Próbáltam elhessegetni, de tudtam, hogy ez úgy is csak egy nyugtató puszival fog menni. Így tehát kénytelen voltam neki megadni. Sikerült is. De előbb még megfordultam, hogy még egy jót beszóljak annak a hülye gyereknek. Engem is elég rendesen felhúzott. -Ha nem akarod megkapni a párját, akkor szállj le rólam, és keress egy másik kis picsát! Tudod! Az út szélén találod őket! - Mondtam neki lenéző hangnemben, és vágtam hozzá a pofákat. Amikor újra láthattam Suga arcát, észrevettem azt az elégedett vigyorát. Ezek szerint tetszett neki a beszólásom. Hát de most mit tudtam volna csinálni? Csak felvilágosítottam arról, hogy engem soha nem fog megkapni, mert nem egy sarki...hadd ne mondjam mi vagyok! Nekem itt van Suga, akit nagyon szeretek! És ilyen "nőfaló" bunkók nem fognak közénk állni! 
-Büszke vagyok rád életem! - Csókolt meg Suga. 
-Köszi! - Kuncogtam. 
-Mi történt húgi? - Kérdezte kicsit megijedve Jimin, és a többiek is figyeltek. 
-Ah...Semmi, csak egy marha lábamnál fogva elhúzott, és azt kérdezte, hogy miért veletek vagyok. Én meg szépen kioktattam! - Meséltem. 
-Ez az én húgom! - Ölelt meg nagy vigyorral az arcán Jimin. 
-Nekem meg a nővérem! - Ölelt meg JungKook is mosolyogva. Nem tudtam mit csinálni. Ezektől a reakcióktól nevetnem kellett. El is kezdtem, és a többiek is követtek. Hamar meguntuk a vizet, így kimentünk Rap Monster-hez. 
-Mi volt az a nagy vita? - Kérdezte kíváncsian, mikor kiértünk. 
-Elrabolták tőlem! - Morgott Suga, Rap Monster meg csak kikerekedett szemekkel nézett rám. 
-Ahogy mondja! Miközben csókcsatát vívtunk, annak a fiúcsapatnak az egyik tagja megfogta a víz alatt a lábamat, és elhúzott magával, én meg szépen kioktattam! - Meséltem neki a történteket. 
-De köcsögök! - Háborodott fel NamJoon is. 
-Azok! - Vágta rá rögtön párom. Remek...Megint felhúzta magát. Ahjj...Jobb lesz, ha minél hamarabb elhúzzuk innen a csíkot, mert ha ezek megint összetalálkoznak, nagyon nem lesz jó vége, és én pedig verekedést rohadtul nem akarok! 
-Khm...Fiúk! - Köszörültem meg torkomat, és szóltam nekik, mire végre rám figyeltek. 
-Mi az? - Kérdezték értetlenül. 
-Nem kéne hazamennünk? Én már eleget hűsöltem, és már haza szeretnék érni! - Vetettem fel ötletem, amire csak egyetértően bólogattak, és elkezdtünk pakolni. Már majdnem kiértünk arról a helyről, mikor megint a fiúcsapatba botlottunk bele. Ezt nem hiszem el. Ezek követnek minket vagy mi? A mai napon már harmadjára futunk beléjük. Azt hiszem, elkezdhetek félni, mert ha ezek megint beszólogatnak, akkor Suga felmérgesedik, és szétveri őket, amit én meg nem akarok. Sajnos akárhogyan is próbálkoztam a kerüléssel, nem sikerült. Így kénytelenek voltunk megint csak előttük elhaladni. Szuper... 
-Héj cica! Nem jössz haza inkább velünk? - Szólított meg ugyanaz a fiú, aki a lábamnál fogva elhúzott magával. Nem bírtam ki. Megálltam, és indulatosan felé vettem az irányt. Lehet, hogy a végén meg majd engem nem tudnak róla lerángatni. Most jut eszembe...Suga bókja az volt elsőnek hogy "félénk típus vagyok" . Hát el kell szomorítsalak drágám, de...Sajnos ez nem teljesen így van. Ha ilyen módon szólogatnak be, akkor nálam hamar elpattan a húr. 
-Megmondtam már egyszer, hogy ne cicázz te hülye pöcs! - Oltottam le, mire a többiek az utolsó szónál úú-zni kezdtek. Az a marha meg csak elégedetten vigyorgott, ezért megkapta tőlem a jobb egyenesem párját is. Én megmondtam neki elég világosan, hogy ha így folytatja megkapja. Az már nem az én bajom, ha nem hitte el. 
-De kis harcias lettél cica! - Vigyorgott még mindig. 
-Meg mondtam hogy ne cicázz te barom! - Üvöltöttem rá. 
-Mert mi lesz cica? Még jobban meg versz? - Nézett rám lenézőn, közben ki is nevetett. Ez mit képzel magáról? Ahh...Biztos csak menőzik a haverjai előtt. De engem meg nem érdekel. Fogtam magam, és egy erőteljes rúgással kínáltam meg a középső részét. Fájdalmasan felszisszenve a földre rogyott. 
-Ez meg felel? - Kérdeztem tőle gyúnyos hangnemben.
-Te büdös kurva! - Fogta még mindig fájó férfiasságát, közben Suga indult volna hogy adjon még neki, de a többiek lefogták. 
-Ha még egyszer így hívod a húgomat...! - Mérgesedett fel már bátyám is. 
-Akkor nagyon megjárod! - Fejezte be JungKook Jimin mondatát. Szépen visszamentem Suga-hoz, és mentünk haza. Huhh...Ez nem volt egyszerű, de még mindig jobb, hogy én adtam neki fájdalmat mint a fiúk. Ugyanis száz százalék, hogy őket nem lehetett volna leállítani, én viszont csak lazán ott hagytam, hadd szenvedjen, hisz megérdemelte. Végre hazaértünk. Mindenki elköszönt mindenkitől, és mentünk aludni. 
-Ahh! Végre itthon! - Huppantam be az ágyba, és Suga is követett. Láttam rajta, hogy szétveti az ideg. 
-Tudtam, hogy ez lesz! - Feküdt le mellém idegesen. 
-De ezt úgy se tudtuk volna jobban elkerülni! És mellesleg mondtam neki, hogy ha így folytatja, megkapja a párját is! Mivel nem hallgatott rám, ezért kénytelen voltam neki bebizonyítani, hogy nem hazudtam! - Próbáltam megnyugtatni. 
-Most már tudom, hogy ha nagyon rossz leszek veled, akkor mire számítsak! - Fordult felém, és kuncogott. 
-Jajj te! - Ütöttem játékosan mellkasába. Ezután rátapadt ajkaimra, majd felém kerekedett. Így voltunk hosszú percekig, de mivel ma már fáradt voltam, ezért ma már máshoz nem volt kedvem, csak az alváshoz. -Mmm...Szívem! - Váltam el ajkaitól kissé lihegve. 
-Mondjad édes! - Tért rá nyakamra, és már ő is kapkodta a levegőt. 
-Majd holnap letesztelhetsz, de én ma már csak aludni szeretnék! - Kérleltem, közben csillogó bociszemeibe néztem. Annyira aranyos így! 
-Hhh...Rendben! De holnap nem kegyelmezek! - Adta be derekát, és még egy csókkal megkínált. Mivel tényleg eléggé elfáradtam, ezért nem kellett sok, hogy Suga karjaiban álomba szenderüljek.

1.rész

MinHi Pov.

A nevem Park Min Hi. Van egy bátyám, Park Ji Min, és egy öcsém, aki a féltestvérem nekem, és Jimin-nek. Őt Jeon Jeong Guk-nak hívják. A mai nap számunkra nagyon fájdalmas volt. Egy hete anyukánk, és a nevelőapánk (kivéve JungKook-nak) meghaltak. Éppen a házassági évfordulójukat mentek ünnepelni, és egy kis sétahajóra is elmentek. De a hajónak volt valamilyen hibája, ezért elsüllyedt, és az utasok 80%-a elvesztette életét. Sajnos, a mi szüleink is a vízbe fulladtak. Ma volt a temetésük, mert szerencsére a legtöbb ember testét megtalálták. Nagyon nehezen tudtuk feldolgozni. De ilyenkor azért örültem, hogy Jimin és JungKook mellettem vannak. Egész nap nem szóltunk egymáshoz. Mindannyian teljesen le voltunk törve. Nem bírtuk felfogni az egészet. Nem ettünk napokig, csak néha néha egy zöld teát ittunk nyugtatóként.Így telt el egy hét...Ez alatt az idő alatt, én és Jimin nem mentünk dolgozni, JungKook pedig nem ment iskolába. De tudtuk, hogy össze kell szednünk magunkat. Így hát elindultam, és bekopogtam először Jimin-hez. 
-Gyere! - Szólalt meg az ajtó mögül.
-Szia bátyó! - Mentem oda ágyához. -Figyelj! Tudom hogy nehéz! Hidd el nekem is és JungKook-nak is! De..Össze kell szednünk magunkat! - Mondtam, közben pedig megöleltem.
-Tudom! - Szipogott. -Ahh..Igazad van! Menjünk öcsihez, és beszéljünk vele is! - Szedte össze magát, és végre egy halvány kis mosolyt is mutatott arcán. Elértünk Kookie szobájához. Bekopogtunk, és közben mondtuk, hogy csak mi vagyunk. Beengedett.
-Szia öcsi! - Köszöntünk neki, és odamentünk hozzá megölelni. Ő is szipogott.
-Figyelj JungKook! Most már össze kell magunkat szedni! Tudjuk, hogy neked is nehéz! De nem sírhatunk örökké! - Kezdte el Jimin, és erre JungKook csak bólintott, majd felállt az ágyról. Eldöntöttük, hogy mostantól folytatni fogjuk eddigi életünket. Másnap már minden a régi volt. Ugyanúgy mosolyogtunk, dolgoztunk, és elvoltunk. Bár még mindig fura a helyzet, de tudjuk, hogy a szívünkben mindig is ott lesznek. Csak teltek a napok. Majd egy napon, Jimin be akart jelenteni nekünk egy-két dolgot, ezért behívott minket a nappaliba. Nagyon kíváncsiak voltunk.
-Húgi, öcsi! El kell nektek mondanom egy rendkívül fontos dolgot! Kérlek, emiatt ne undorodjatok tőlem! - Kezdte el mondandóját. Ennyire ijesztő lenne? Vagy inkább fura?
-Na! Mondjad már! - Néztem rá kíváncsian.
-A helyzet az, hogy én..m..meleg vagyok! - Nyögte ki végül, és már szinte állunkat a föld súrolta. Hogy mi? Az én bátyám..meleg? Tehát a saját neméhez vonzódik és nem a lányokhoz? Mi a..? Ezt nem hiszem el! Most csak viccel?
-Mi?? - Néztünk rá tátott szájjal.
-Igen, jól hallottátok! Egy fiúba vagyok szerelmes már egy jó ideje! Együtt is vagyunk, csak titokban tartottuk! De..úgy gondoltam, hogy mivel ti még is csak a kistestvéreim vagytok, ezért megbízok bennetek, és bevallom nektek! - Magyarázott. Oh..remek! Szóval lesz egy..sógorunk, vagy egy..sógornőnk? Huhh..hát ezt így furi megállapítani. Na de mindegy! Ha a bátyám boldog azzal a fiúval, akkor örülök!
-Ne izgulj bátyó! Nem mondjuk el senkinek ugye JungKookie? - Mondtam nyugtatón, közben ránéztem öcsénkre, aki csak bólogatott.
-Köszönöm! - Vidult fel Jimin. -Ja, és még valami! Bár lehet ez is váratlan lesz, de..a..barátaim ma átjönnek hozzánk vacsorázni, és itt is lesznek egy darabig! És a szerelmem pedig ide is fog költözni, mert az ő szülei is azon a hajón voltak, tehát ugyanaz történt velük mint anyuékkal! - Mondta el a többi hírt is Jimin. Sajnálom szegény párját a bátyámnak, de legalább tudjuk, hogy mi 4-en mit éreztünk az elmúlt időszakban. És legalább megismerjük a barátait is és a szerelmét is. Kíváncsi vagyok! Nem kellett többet várnunk fél óránál, és jöttek is a barátai és a szerelme is.
-Fiúk, édesem, ő itt a húgom Park Min Hi, ő pedig a féltestvérem vagyis öcsém Jeon Jeong Guk, de mi csak JungKook-nak becézzük! Húgi, öcsi, ők itt a barátaim! És ő itt a szerelmem, akiről meséltem! 
-Örvendek MinHi és JungKook! Én Kim Seok Jin vagyok, a bátyátok párja! - Mutatkozott be a "sógorunk".
-Mi is örvendünk! Én Kim Nam Joon vagyok, de szólítsatok csak Rap Monster-nek! Ők pedig itt Suga, J-Hope és V! - Mutatkoztak be a többiek is.
-Sziasztok fiúk! - Köszöntünk öcsivel.
-Na! Gyertek! Hozzuk a cuccaitokat, aztán eszünk és dumálunk! - Sorolta a programokat Jimin. Ahogy mondta. Mindenkinek felvittük a cuccait a szobákba. De mivel csak 1 teljesen üres szoba volt, ami igazából anyuéké volt, ezért oda V és J-Hope költöztek be. Jimin-hez természetesen Jin ment, JungKook pedig befogadta Rap Monster-t, ezért kizárásos alapon hozzám jött Suga. Egy kicsit durci volt, hogy ő az egyetlen, akinek egy lánynál kell aludnia, de elfogadta. Hamar kipakoltak. Én segítettem Suga-nak, aki örült nekem. Mikor végeztünk, összeültünk a hatalmas asztalnál, és ettünk. Nagyon jól laktunk. Ezután kimentünk a nappaliba, és beszélgettünk. Fura volt a bátyám ölében egy másik fiút látni, de amikor rájuk tévedt a tekintetem, csak mosolyogni tudtam. Összeillenek. Aranyosak együtt, és látom a nézésükből, hogy tényleg szeretik egymást. Sokáig beszélgettünk. Már 11 óra volt, amikor mindenki elindult aludni. Mivel persze nekem is és mindenki szobájában csak egy hatalmas franciaágy volt, ezért Suga-nak mellettem kellett aludnia. Szokatlan volt eleinte, de azért jó is. Nem telt sok időbe, és már be is aludtunk. De kénytelen voltam a fejemet a párna alá dugni, mert Suga iszonyatosan horkolt. Szuper egy éjszaka volt mondhatom. Ráadásul már annyira keresztbe feküdt, és még így is mocorgott, hogy egyszer csak leestem az ágyról, és egy hatalmas puffanással értem földet. Erre persze felkelt, és lenézett a földre.
-Jajj bocsi! Jól vagy? - Kérdezte kómásan, de azért éreztem, hogy megrémült kicsit.
-Semmi baj! Jól vagyok! - Másztam vissza, és ő is odébb ment. Ezt így még kb.. 2-szer eljátszottuk az éjszaka, ezért reggel mind a ketten mint a zombik úgy ébredtünk. A többiek csak meglepődve néztek minket.
-Hát ti veletek meg mi történt? - Kérdezte Jimin.
-Suga az éjszaka megállás nélkül horkolt, és vagy 3-szor lelökött az ágyról! - Meséltem el neki, közben egy nagyot ásítottam.
-De mondtam hogy bocsi! - Nézett rám szomorkás arccal.
-Én meg mondtam hogy semmi baj! - Kuncogtam. Annyira aranyos mikor így néz! Hékás! Mit is mondok? Áhh..mindegy!
-Gyertek reggelizzetek! - Mosolygott Jin.
-Te tudsz főzni? - Kérdeztem tőle.
-Igen! - Nevetett. Ohh..De jó! Olyan sógorunk van, aki tud főzni! Ennél jobb már nem is lehet! Gyorsan kitálaltam magamnak a reggelit, és a többiekkel együtt reggeliztem. Egy dolog viszont kiszúrta a szememet. V és J-Hope úgy etették egymást, mintha ők is járnának. Félve kicsit, de mivel kíváncsi voltam, ezért megkérdeztem tőlük.
-Ömm..izé..Ti is jártok? - Kérdeztem tőlük halkan, és közben kicsit elnéztem.
-Igen! - Mondták mosolyogva. Na tessék! Én itt ijedezek, hogy hogyan tegyem fel nekik a kérdést, erre ők meg lazán mosolyogva megadják a választ, és még csak nem is szólnak le. Ha ezt tudom...! 
-Már mióta! - Kezdett el nevetni a bátyám.
-Hát jó de ezt nem mondtad! Csak azt mondtad, hogy te Jin-nel jársz! De azt nem, hogy mások is! - Mondtam neki.
-Elfelejtettem! - Vont vállat. Nagyon finom volt a reggeli. Jin tényleg jókat tud főzni. És kedves is, úgy hogy gondunk az nem lesz vele. Csak Suga alvását kell még megszoknom. Mikor megettük a reggelit, megint leültünk és beszélgettünk. Persze most én teljesen el voltam varázsolva, mert az álmom az olyan szép volt, csak kár, hogy már nem teljesülhet be. A fiúk kíváncsian néztek rám, ezért elmondtam nekik az álmom. De utána történt a baj...Annyira bele voltam merülve a gondolataimba, hogy észre se vettem, hogy Jimin mennyire ideges lett.
-És olyan jó lenne! Elmehetnénk együtt a tengerre, búvárkodhatnánk, és anyával sikítoznánk a polipok meg a minden kis hülyeség miatt! - Áradoztam, és a végén kuncogni kezdtem. -Egész nap csak fürdenénk, aztán este meg sétálnánk, és mindennap mennénk világot látni és... - Áradoztam tovább, de nem tudtam befejezni, mert a bátyám hirtelen kikelt magából.
-De ez már soha nem fog megtörténni!! Anya és apa már nincs többé! - Üvöltötte le a fejemet, én pedig megrezzentem, ahogyan a többiek is. Nem bírtam tovább. Sírva felkaptam a cuccaim és elrohantam.
-Gyűlöllek! - Üvöltöttem vissza Jimin-nek.
-MinHi várj! Én..én nem úgy...gondoltam! - Jött volna utánam, de becsaptam magam mögött az ajtót, és csak futottam. Beértem egy sötét utcába. Félek. Egyedül vagyok itt. A falnak döntöttem hátamat, és lecsúsztam a földre. A könnyeim megállás nélkül folytak. Tudom, tisztában vagyok vele, hogy ezek az álmaim már nem valósulhatnak meg. De..álmodozni azért még lehet. Viszont úgy tűnik hogy Jimin-nek ez még eléggé nagy falat volt. 
-MinHi! Kérlek szólalj meg! Csak én vagyok az Suga! - Szólítgatott Suga. Istenem! Csak miattam, idáig eljött? 
-S..Suga? - Szipogtam.
-Ó! Hát itt vagy! Már mindenhol kerestünk! Jimin is és mi is nagyon aggódtunk érted! - Jött oda hozzám, én pedig a nyakába ugrottam. Egy kicsit lesokkolt, de hamar viszonozta ölelésemet. -Gyere! Visszaviszlek! - Mondta, majd felkapott ölébe, és indultunk haza.
-MinHi! - Rohant hozzám Jimin, és a többiek.
-S..Sajnálom bátyó! - Zokogtam, miközben szorosan megöleltük egymást.
-Én sajnálom húgi! Nem kellett volna rád üvöltenem... - Mondta, és egy apró puszit nyomott homlokomra.
-Minden rendben? - Kérdezte aggódva Jin.
-Igen, köszönöm! - Bólogattam egy kis mosoly kíséretében.
-Szerintem menjünk aludni! - Ajánlotta fel ötletét Suga, amire mindenki megindult a szobájába.
-Köszönöm Suga hogy visszahoztad! - Hálálkodott Jimin.
-Ugyan! Én sem akartam hogy baja essen! Hiszen olyan kis félénknek tűnik! - Áradozott rólam.
-Mi? - Fordultam meg hirtelen.
-S..Semmi felejtsétek el! J..Jó éjt! - Dadogott zavarában, és mentünk aludni. Nem értem ezt az egészet. Jól hallottam egyáltalán? Mindegy! Majd meglátjuk! Befeküdtünk a puha ágyba, és én pár perc múlva már aludtam is. De éjszaka megint csak felkeltem. Viszont most nem horkolásra, de nem is arra, hogy leestem az ágyról. Nem. Ez..Mi? Ez egy csók volt! Gyorsan kipattantak szemeim, de még így is azt hittem hogy csak álmodok. Ez nem álom volt. Suga tényleg megcsókolt!
-S..Suga mit csinálsz? - Ráztam meg picit hátha álmodik. Kár volt megtennem. Ugyan is azt nem vettem észre, hogy már szinte teljesen az ágy szélén fekszik, és mikor elkezdtem rángatni, leesett az ágyról, én pedig követtem. Rá estem. Még jó, hogy sötét volt, mert így nem látta a totálisan vörös arcomat.
-B..Bocsi! - Pattantam volna fel róla, hogyha nem ránt vissza.
-Semmi baj! - Mondta, és hangjában éreztem, hogy mosolyog.
-Ömm..Most már elengednél? - Kérdeztem.
-Beszélnem kell veled! - Mondta, és leültünk az ágy szélére. Felkapcsolta a kis lámpám, hogy lássuk egymást.
-Áhh..kiég a retinám! - Hunyorogtam.
-Csak azért oltottam fel, hogy lássalak, és hogy a szemedbe mondjam amit akarok! - Mondta.
-Hát az érdekes lesz, mert még nem látok semmit! - Kuncogtam. Kicsit megdörzsöltem szemeimet, így már láttam. Leült mellém, és egymással szembe fordultunk. Nem tudom mi lehet ilyen fontos, amit az éjszaka közepén kell kell elmondania.
-MinHi! Én..én azt hiszem, hogy tetszel nekem! - Nézett mélyen szemeimbe. Hogy mi? Suga..szerelmes belém? Na..Most erre mit mondjak? Bár az a csók..Na..Ha esetleg újra megcsókolna, akkor majd meglátom hogy mit is érzek.
-S..Suga! - Dadogtam pirultan.
-Shh! - Csitítgatott, és államat megfogva megkaptam ismét a csókját. Be kell vallanom, jól esett, és éreztem benne, hogy ő tényleg szerelmes. Ez az érzés..A fellegekbe repít. Azt hiszem..Nem! Tudom, hogy szerelmes vagyok én is! Mikor ezt eldöntöttem magamban, egyből vissza is csókoltam. Örült neki. -Lennél a barátnőm? - Kérdezte mosolyogva mikor elváltunk egymástól.
-Örömmel! - Bólintottam, és újra megcsókoltuk egymást. Én tényleg szerelmes vagyok! És úgy érzem már azóta, amióta láttam azt a cuki mosolyát, amivel úgy elvarázsolt. Szívem hatalmasakat dobbant. Ez volt a legszebb éjszakám. Reggel megint csak mint a zombik úgy keltünk.
-Jó reggelt édesem! - Keltegetett, és még egy csókot is kaptam mellé.
-Jó reggelt! - Bújtam hozzá. Majd összekészültünk, és lementünk a többiekhez reggelizni. Megint csak nagy szemekkel néztek ránk. De Jimin mikor meglátta, hogy kézen fogva megyünk, elmosolyodott. Talán ő is tudta, hogy Suga szerelmes belém?
-Jó reggelt ifjú pár! - Köszönt hatalmas vigyorral bátyám.
-N..Nektek is! Te tudtál erről? - Néztem Jimin-re.
-Mindannyian tudtunk róla! - Kuncogott JungKook. 
-Na szép! - Kuncogtam én is.